Brazilia (Rio de Janeiro + Iguazú-vízesés) (14 nap)

A világ egyik leghíresebb tengerparti nyaralóhelye Rio de Janeiro központjától délre, a Guanabara-öböl bejáratánál található. Nevét egy régebben itt található halászfaluból örökölte. A Copacabana (strand) négy kilométeren át húzódik. Bizonyára sokan hallottak a helyi sétányról, ami az Avenida Atlantica.
Copacabana történetének kezdete a XVIII. század közepétől követhető, amikor egy Sacupenapana nevű faluban kápolnát emeltek a Copacabana-i (bolíviai város) szent szűz tiszteletére. Ugyanakkor döntöttek úgy, hogy átnevezik a települést Copacabanára. A XIX. század végén, a Real Grandes alagút építésének befejezése és az első villamosok elindítása után a falut összekötték Rio de Janeiróval. Néhány évvel később, 1904-ben pedig megkezdődött a töltés építése, amelyet ma Avenida Atlantica néven ismerünk.

Maracanã Stadion
A Maracanã Stadion (hivatalos nevén: Estádio Jornalista Mário Filho) egy stadion Rio de Janeiróban, Brazíliában. Egy brazíliai újságíró emlékének tiszteletére nevezték így el. A Maracanã becenevet egy közeli patakról kapta. Ez a stadion összeforrt a brazil labdarúgás történelmével. Raphael Galvao és Pedro Paulo Bernardes Bastos tervei alapján épült fel. Rio de Janeiro állam tulajdonában van a stadion, ami 1950-ben nyitotta meg kapuit. A hatalmas aréna kevesebb, mint két év alatt épült fel, az 1950-es világbajnokságra. A döntőben rekordszámú közönség gyűlt össze, 199 854 fő. A világ esemény után több futballklub is hazai arénája ként használta, mint Botafogo, Flamengo, Fluminense és Vasco da Gama. Később egy katasztrófa után a stadion befogadóképessége 88 992 főssé csökkent, de így is a legnagyobb stadion Dél-Amerikában.

Botanikus kert
A Jardim Botânico Dél-Amerika első, legnagyobb és egyben legszebb növénykertje. Az 54 hektáros területen 6500 különböző, a világ különböző pontjairól származó és őshonos növényt csodálhatunk meg. Ez utóbbiak közül több Brazília veszélyeztetett fajainak hivatalos listáján is szerepel.
A kertet 1808-ban a Napóleon elől Brazíliába menekült VI. János, Portugália királya hozta létre egy lőporgyár mellett. A gyárat 1831-ben lebontották, ma múzeum áll a helyén. VI. János ültette el a sokak által legnagyobb látványosságnak tartott királyi pálmasort. Vágya egy olyan botanikus kert létrehozása volt, ahol a világ különleges növényeit, virágait, fáit egy helyen mutatják be. Az őshonos növényeken túl a föld más trópusi régióiból is telepíttetett ide növényeket. Árnyas sétautakon a rengeteg cserje, lugason kúszónövény csoda mellett az Amazonas vidékének vízi világával is megismerkedhetünk. A mesterséges vízesésekkel díszített japánkert vízililiomai is kihagyhatatlanok. Az orchidea-házat a 19. század végén építették. Az 1998-ban felújított épületben 600 orchideafaj mellett számos egyéb különleges növényfajban is gyönyörködhetünk.
A Jardim Botânico ad otthont a kontinens vezető növény-laboratóriumának. Itt található továbbá Dél-Amerika legátfogóbb botanikai könyvtára is, több mint 32 000 kötettel és Brazília átfogó herbáriuma 650 000 szárított növény példánnyal. A parkot a Patrimônio Histórico e Artístico Nacional védi, és az UNESCO 1992-ben bioszféra rezervátummá nyilvánította

Sugarloaf-hegy
A Cukorsüveg-hegy (portugálul: Morro do Pão de Açúcar) egy szemes gneiszből álló, gömbölyded szikla magaslat (morro) a Rio de Janeiró-i Guanabara-öbölbe nyúló félszigeten. A Cukorsüveg (Pão de Açúcar) hegytömb legmagasabb csúcsa; a hegytömb másik két magaslata a Morro da Urca és a Morro da Babilônia. A csúcs megközelíthető drótkötélpályás felvonóval (bondinho) lehetséges vagy pedig sziklamászással. A Cukorsüveg-hegy Rio de Janeiro – sőt, egész Brazília – ismert jelképe és jellegzetes látványossága, szinte minden riói turistakalauz ban és népszerűsítő fényképen rajta van. Gyakran összetévesztik az öböl másik felén magasodó Corcovado-heggyel, melyen a Megváltó Krisztus szobra áll.

Igreja de Penha
Amikor a portugálok beléptek a Guanabara-öbölbe, megdöbbentették őket annak természeti szépsége. A mai napig Rio de Janeiro városát „csodálatos városnak” nevezik. Penha sem kivétel. A kegyhely látogatói csodálkoznak a tájon, amelyet arról a helyről szemlélhetnek, amelyet a Szűzanya választott, hogy kiárassza édesanyja áldását Rio lakóira és mindazokra, akik meglátogatják kegyhelyét.
A Boldogságos Szűz iránti tisztelet Penha de França-i Miasszonyunk címmel a XV. században kezdődött Európában. Írja Fr. Colunga a „Nuestra Señora de Peña de Francia” című könyvében, hogy Simão Vela francia zarándok 1434. május 19-én felfedezte Penha de Françában egy hegyet, amely az azonos nevű hegyen található, Salamanca tartományban, a kereszténység számára annyira fontos Szűzanya képe.
Van egy népszerű hagyomány, amely azt mondja, hogy a zarándok Simão Vela, akit Puy faluban egy ferences kolostorban élt, és aki extázisaiban mindig hallott egy hangot, amely azt mondta neki: „Simão, vigyázz és ne aludj”, amely a vezetéknevet kapta, amellyel ismertté vált: Simão Vela. Simon eltávozott, és öt év múlva felfedezte azt a képet, amelyet a francia katonák hagytak hátra, amikor elrejtőztek azon a dombon, amikor a muszlimok ellen harcoltak. Azt mondják, hogy az első csoda azon a helyen történt, ahol a képet találták, amikor a szökevények egy csoportját banditák üldözték. Miután segítségül hívták a Penhai Szűzanyát, megszabadultak ellenségeiktől. Ez a tény nagyon jól ismert és gyorsan elterjedt. Visszhangja átlépte a határt Guimarãesbe, Minho (Portugália) városába, ahol a képet tisztelték. Maga Portugália királya, Dom Sebastião, miután a Penhai Szűzanya révén meggyógyította súlyos betegségét, elrendelte, hogy templomot emeljenek tiszteletére Lisszabon városában, az Isten Anyja és a mi odaadásunk iránti hála és odaadás jeleként. Ma a portugál főváros egyik nagy plébániája. Brazíliában különböző források azt mondják, hogy a Penhai Szűzanya dicséretének első remeteségét Vila Velhában, Espírito Santo korábbi kapitányságában emelték 1558 és 1570 között, Pedro Palacios barát, Spanyolországból származik, a ferences rend laikus testvére, aki a Szűzanya nagy bhaktája volt. A második remeteség a Fazenda Grande vagy Nossa Senhora da Ajuda alapítása után jött létre a Rio de Janeiró-i Irajá plébánián. Az egész a tizenhetedik század elején kezdődött, 1635 körül, amikor Baltazar de Abreu Cardoso kapitány felmászott a sziklára, hogy megnézze ültetvényeit, mivel a jelenlegi szentély körüli teljes terület az övé volt. Hirtelen egy hatalmas kígyó támadta meg. Balthazar, aki a Szűzanya bhaktája volt, amikor egyedül találta magát, és nem tudta megvédeni magát, segítséget kért a Szűzanyától, kiáltva: „Madonnám, segíts nekem!” Abban a pillanatban egy gyík támadott a kígyóra és halálos harc alakult ki a két állat között. Balthazar a maga részéről nem vesztegette az időt, és elmenekült. Miután megnyugodott, Balthazar felismerte, hogy a gyík pontosan abban a pillanatban jelent meg, amikor kérte a Szűz Mária védelmét. Hálás volt egy ilyen fontos anyai gesztusért, Balthazar épített egy kis kápolnát, ahol a Szűzanya képét helyezte el. Ha Balthazar kapitány korábban felmászott a sziklára, hogy megnézze ültetvényeit, attól kezdve ő is felment, hogy megköszönje a szeretet ilyen finom gesztusát, amelyet az Ég Anyja iránta tanúsított. Hozzá hasonlóan rokonai, barátai és szomszédai, sőt kíváncsi emberek is, akik távolról láthatták a kis kápolnát, elkezdtek felmászni a nagy sziklára (innen a Penha szó), egyesek kérni, mások pedig köszönetet mondani a Szűzanya közbenjárására kapott kegyelmeknek a szikla tetejéről – Penha. Annyi embertől, aki azt mondta: menjünk Penhába, hogy meglátogassuk a Szűzanyát, elkezdték mondani: látogassuk meg a Penhai Szűzanyát. A Penhai Szűzanya iránti tisztelet terjedt, és egyre nőtt azoknak az embereknek a száma, akik meglátogatták ezt a szent és varázslatos helyet. Baltazar kapitány minden vagyonát Nossa Senhora da Penhának adományozta, de szükség volt valakire, hogy felelősségteljesen kezelje ezt az örökséget. 1728-ban hozták létre a Penhai Miasszonyunk Tiszteletreméltó Testvériségét, amely nagy buzgalommal és odaadással lebontotta az első kápolnát és épített egy másikat, toronnyal, ahol két kis harangot helyeztek el. Később, 1870-ben ezt a kápolnát lebontották, és új templomot építettek a helyére: egy toronnyal és új harangokkal ellátott templomot. 1900 körül a templomot kibővítették, két új tornyot szerezve, amelyekben később 18 portugál eredetű harangot helyeztek, amelyet Brazília függetlenségének századik évfordulóján szereltek be. Ezt a harangjátékot 1925. szeptember 27-én avatták fel az akkori brazil apostoli nuncius, Dom Henrique Gasparri bíboros áldásával.

Sambodromo
A Sambodromo a Rio de Janeiro-i karnevál éves felvonulásának céljára épített stadion Brazíliában. A stadiont Oscar Niemeyer világhírű építész tervezte 1984-ben, és 90 000 néző befogadására képes. A sambodromo a samba iskolák versenyének központja, ahol a legjobb csapatok mutatják be látványos koreográfiáikat és jelmezeiket. A stadion közelében számos látnivaló és étterem található, például a Campo de Santana park, a Praça XV, a São Bento kolostor és a Cidade do Samba

Museo de Manhana
A Holnap Múzeuma egy tudományos múzeum, amely feltárja az emberiség lehetőségeit és kihívásait a jövő építésében a fenntarthatóság és az együttélés szempontjából. A Mauá téren található, Rio de Janeiro kikötői területén, és Santiago Calatrava spanyol építész tervezte. A múzeum futurisztikus és környezetbarát építészettel rendelkezik, mozgatható tetővel, amely kihasználja a napfényt és egy hűtőrendszerrel, amely a Guanabara-öbölből származó vizet használ. A múzeum interaktív, audiovizuális élményt kínál, amely felhívás a látogatók számára, hogy gondolkodjanak el a bolygó és az emberiség múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Saleron lépcsői
A saleron escalera, vagy hivatalosan a Manuel Carneiro utca, egy világhírű lépcső Rio de Janeiro-ban, Brazíliában. A lépcsőt a chilei születésű művész, Jorge Selaron készítette, aki azt mondta, hogy ez az ő „tisztelgése a brazil nép előtt”. A lépcső 215 fokból áll, amelyeket több mint 2000 csempe borít, amelyek több mint 60 országból származnak. A lépcső folyamatosan változott, mivel Selaron újra és újra cserélte a csempéket, így egy „soha be nem fejezett” műalkotást hozott létre. A lépcső a Lapa és Santa Teresa negyedeket köti össze, és számos bár és étterem veszi körül. A lépcsőn sok történetet és üzenetet olvashatunk a csempéken, amelyeket a látogatók adományoztak Selar Ónnak. A lépcső olyan híres, hogy megjelent több újságban, magazinban, tévéműsorban, reklámban és videoklipben. Sajnos, Selarón 2013-ban meghalt a lépcső alján, így a munkája véget ért. A saleron escalera egy színes és kreatív szimbóluma Rio de Janeiro-nak, melyet érdemes meglátogatni. 

Santa Teresa
Santa Teresa egy festői negyed Rio de Janeiro központjában, amely híres kanyargós, keskeny utcáiról és művészeti vonzerejéről. A negyed a 18. században alakult ki a Santa Teresa kolostor körül, amelynek nevét viseli. Eredetileg az akkori felsőosztály lakta, és sok francia stílusú villa épült, amelyek ma is állnak.
Santa Teresa ma egy népszerű turisztikai célpont, ahol számos étterem, bár, kulturális központ és más látnivaló található. A negyed egyik legismertebb jelképe a Santa Teresa villamos, amely az egyetlen megmaradt villamosvonal a városban. A villamoson utazva csodálatos kilátás nyílik a városra, és áthalad az Acros da Lapa vízvezetéken.
A negyedben található még a Museu da Chacara do Céu, ahol Picasso, Dali, Monet és más híres művészek művei láthatók, valamint a Museu do Bonde, amely a villamos történetét mutatja be

Carioca vízvezeték
A Carioca Aqueduct (portugálul: Aqueduto da Carioca) egy történelmi vízvezeték Rio de Janeiro városában, Brazíliában. Az 18. század közepén épült, hogy friss vizet szállítson a Carioca folyóból a város lakosságának. Tipikus példája a gyarmati építészetnek és mérnöki munkának. A vízvezeték a város központjában található, a Lapa negyedben. Arcos da Lapa néven is ismert, ami Lapa íveket jelent. A vízvezeték 240 méter hosszú és 64 méter magas, és 42 ívből áll. A 19. század vége óta a vízvezeték hidat szolgáltat a Santa Teresa villamosnak, amely összeköti a városközpontot a Santa Teresa negyeddel, amely egy dombon fekszik. A villamos egy festői utazás, amely népszerű a turisták körében, mivel bemutatja a város történelmi oldalát. A vízvezeték alatt hétvégente sok helyi ember gyűlik össze, hogy utcai partikat rendezzenek zenével és tánccal.

Metropolitan Katedrális
A Rio de Janeiro-i Metropolita Katedrális, hivatalos nevén Catedral de São Sebastião do Rio de Janeiro, vagy ismertebb nevén a Metropolita Katedrális, lenyűgöző épület. Kívülről piramis alakú, belülről pedig lenyűgöző színes üvegek adják a fényjátékot. A katedrális 75 méter magas és 64 méter belső magasságú, 106 méter külső átmérővel és 96 méter belső átmérővel. A négy élénk színes üvegablak, amely 60 méter magasra nyúlik a mennyezetig, lélegzetelállító. Az óriási katedrális akár 20 000 hívőt is befogadhat. A katedrális tervezésekor a Maják által a Yucatán-félszigeten, Mexikóban épített piramisok inspirálták a tervezőket. A katedrális alapja négyzet alakú és széles, de ahogy emelkedik, egyre keskenyebb, mígnem a teteje egy fennsík formáját ölti. A kör alakú és kúpos forma azt szimbolizálja, hogy az emberek egyenlő távolságra vannak Istentől. A kereszt a mennyezetből sugárzik, és a négy kardinális ponton helyezkedik el. A katedrálisban a hívőket Krisztus fogadja, aki az Atya által lett elküldve, meghalt és feltámadt a mi üdvösségünkért, megalapította az Egyházat és elküldte a Szentlelket. A katedrálisban található a védőszent, Szent Sebestyén szobra az oltár jobb oldalán, és az ellenőrző védőszent, Szent Anna szobra az ellenkező oldalon.

Gávea kő
A Gávea kő egy 842 méter magas szikla a Tijuca erdőben, Rio de Janeiróban. Főként gneiszből és gránitból áll, és a világ legnagyobb egyetlen gránitblokkja a tengerpart közelében. A szikla alakja egy vitorlás hajó felső vitorlájára emlékeztette a portugál felfedezőket, akik 1502-ben látták először. A szikla tetejéről lenyűgöző kilátás nyílik a környező hegyekre, a tengerre és a városra. A szikla megmászása egy nehéz, de izgalmas túra, amelyhez tapasztalt vezető és megfelelő felszerelés szükséges. A túraútvonal a São Conrado negyedben kezdődik, ahol egy zöld kapu mellett található a bejárat4. A túra során áthaladnak a Carrasqueira nevű sziklafalon, ahol elsőfokú mászásra van szükség, valamint a Garganta do Céu kilátóponton, ahonnan a szikla arcát formázó eróziós nyomok láthatók.

Urca hegy
A Morro da Urca Rio de Janeiróban található, Brazíliában. Ez az emelkedés a Pão de Açúcar komplexum része. A város déli részén, a Guanabara-öböl partján helyezkedik el, közel olyan híres negyedekhez, mint Botafogo és Urca. A Morro da Urca 215 méter magas, és saját csodálatos kilátást nyújt a tetejéről, de az alapja is jó hely a túrázáshoz. A két csúcs tipikus augen gneiss kibukkanások, ugyanaz a gneiss, amely a város meredek sziklafalait alkotja. A két hegy a Guanabara-öböl keleti részét alkotja. A Morro da Urca természetvédelmi terület, és számos látnivalót kínál, például a Bondinho kábelkocsit, a Cláudio Coutinho Track futáshoz vagy sétához, a Morro da Urca ösvényt a Corcovado, Copacabana, Botafogo és Guanabara-öböl kilátásával, valamint sok más sziklamászó útvonalat

Candelaria Templom
A candelaria templom egy fontos történelmi katolikus templom Rio de Janeiro városában, Délkelet-Brazíliában. A templomot hosszú idő alatt építették és díszítették, 1775-től a 19. század végéig. A templom egy portugál gyarmati barokk homlokzatot ötvöz későbbi neoklasszikus és neoreneszánsz belső elemekkel. A templom neve a gyertyaszentelő ünnepre utal, amely február 2-án van. A templom belseje gazdagon díszített olasz márvánnyal, szobrokkal és festményekkel. A kupola a templom legmagasabb pontja, és nyolc szobrot tartalmaz, amelyeket Lisszabonban készítettek fehér Lioz kőből, és hajóval hozták Brazíliába. A templom előtti téren áll egy emlékmű, amely a Candelária-mészárlás áldozatainak állít emléket, akik 1993-ban vesztették életüket a rendőri erőszak miatt.

Petropolis, császári város
Petropolis egy város Brazíliában, Rio de Janeiro államban található. A város 68 km-re északnyugatra fekszik Rio de Janeirótól. Lakossága 298 ezer fő volt 2017-ben. Petrópolis híres történelmi épületeiről és a sörgyártásról. A város neve, “Péter városa”, tisztelgés II. Péter brazil császár emléke előtt, aki itt van eltemetve az Alcantarai Szent Péter-katedrálisban. A 19. században a városban volt a rezidenciája a brazil uralkodóknak és arisztokratáknak. Petropolis volt a fővárosa Rio de Janeiro államnak 1894 és 1902 között, az Első Brazil Köztársaság idején

Arraial de Cabo
Arraial do Cabo egy kis halászfalu Brazíliában, Rio de Janeiro államban. A város híres a gyönyörű fehér homokos strandjairól, a tiszta zöldes-kék vizeiről és a kiváló búvárkodási lehetőségeiről. Arraial do Cabo-t gyakran nevezik Brazília Karib-tengerének, mivel a partjai olyanok, mint a trópusi paradicsomok. Arraial do Cabo-ban számos látnivaló és tevékenység várja a látogatókat, például:

Ilha de Cabo Frio
Ez a lenyűgöző sziget, amelyet hajóval lehet elérni a Praia dos Anjos strandtól, Arraial do Cabo legnépszerűbb kirándulóhelye. A Praia do Farol, a sziget védett oldalán, az egyik legszebb strand a régióban.Búvárkodás: Arraial do Cabo Brazília búvárkodási fővárosa, ahol több mint 200 búvárhely található. A víz alatt csodálatos élővilág, színes korallzátonyok, hajóroncsok és barlangok várják a kalandvágyókat.Cetmegfigyelés: Arraial do Cabo partjainál elhaladnak a humpback bálnák (Megaptera novaeangliae) vándorlási útvonalai, így a látogatók megcsodálhatják ezeket a lenyűgöző állatokat a víz felszínén.Gasztronómia: Arraial do Cabo-ban rengeteg étterem és bár kínál friss tengeri ételeket, brazil specialitásokat és nemzetközi fogásokat.

Cabo Frio
Cabo Frio egy turisztikai célpont Brazília Rio de Janeiro államában. A brazil partvonal keletre fut Rio de Janeirótól Cabo Frio-ig, ahol élesen északra fordul. Cabo Frio északán található a Cabo de São Tomé. A város nevét a földrajzi elhelyezkedése és a víz hőmérséklete után kapta, amely hidegebb, mint a közeli városokban (frio portugálul „hideg”). A város strandjait fehér, finom homok borítja. A mika hiánya miatt a homok hűvös marad a napsütésben. 2020-ban Cabo Frio becsült népessége 230 378 fő, területe 410 km². Cabo Frio-t a Cabo Frio nemzetközi repülőtér szolgálja ki.
Cabo Frio néhány látnivalója a következők: Praia do Forte: Ez a legnépszerűbb strand a városban, amely 7,5 km hosszú, és a San Matheus erőd mellett kezdődik. A strand kristálytiszta vizet és különböző vízi sportokat kínál.Praia do Peró: Ez egy 7 km hosszú, természetes strand, amely a Peró öbölben található. A strand ideális a szörfözéshez és a búvárkodáshoz, valamint a természetvédelmi terület része.Passagem negyed: Ez a város legrégebbi negyede, amely a 17. században alakult ki. A negyed tele van történelmi épületekkel, templomokkal, múzeumokkal és éttermekkel.Praia das Conchas: Ez egy félhold alakú strand, amely a Conchas-öbölben található. A strand nyugodt vizet és gyönyörű kilátást nyújt a Japones-szigetre és a Cabo Frio világítótoronyra.Japones-sziget: Ez egy kis sziget, amely a Conchas-öbölben található, és csak csónakkal érhető el. A sziget nevét a japán halászokról kapta, akik itt telepedtek le a 20. század elején. A sziget körül gazdag tengeri élet és korallzátonyok találhatók.

Ilha Grande (opció)
Ilha Grande egy sziget Brazília partjainál, Rio de Janeiro állam közelében. A sziget, amely Angra dos Reis önkormányzatához tartozik, nagyrészt érintetlen maradt. A szigetet a brazil kormány majdnem egy évszázadon át lezárta a szabad mozgásról és településtől, mert először egy bevándorlási karantén állomást, majd egy szigorú biztonsági börtönt (Colônia Penal de Dois Rios, később Instituto Penal Cândido Mendes) működtetett rajta. A Cândido Mendes börtön, amely a brazil büntetőrendszer legveszélyesebb fogvatartottjait őrizte, 1994-ben végleg bezárt. A sziget legnagyobb faluja Vila do Abraão, amelynek körülbelül 1900 lakosa van. A sziget, amely 193 km2 területű, most egy turisztikai célpont, amely ismert a tájáról, a strandjairól, a növényzetéről és a tájképeiről.
Ilha Grande az egyik legérintetlenebb maradványa Brazília Atlanti-óceáni esőerdőjének, amely az egyik leggazdagabb ökoszisztéma a világon. Mint a biológiai sokféleség és a megőrzés csomópontja, számos endemikus és/vagy veszélyeztetett fajnak ad otthont, köztük a vörös nyakú gyümölcskájának, a barna ordas majomnak, a páncélos lajhárnak, a vörös szemöldökű amazon papagájnak és a széles orrú kajmánnak. A sziget körüli tengerek, amelyek szintén védettek, egyedülálló összefonódást mutatnak a trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övi tengeri élet között, ahol lehetőség van korallzátonyokat és trópusi halakat látni, beleértve a cápákat, a tengeri teknősöket, a Magellán pingvineket és a cetféléket, mint a déli jobb bálna,  a púpos bálna,  a Bryde bálna,  az orka, és a delfinek.Ilha Grande egy nemzeti park része, amely 1997-ben jött létre, hogy megvédje a felső Parana folyó területének biológiai sokféleségét. A parkban számos régészeti lelőhely található, amelyek fontosak a Guarani és Xetá indiánok történelméhez A park ingyenesen látogatható a nyilvánosság számára, és kínál számos látnivalót és tevékenységet, mint például strandolás, hajózás, túrázás, búvárkodás, kajakozás és madármegfigyelés.